Interjú Sulyok Péterrel
2020.01.09.
Adókedvezmények 2020
2020.01.15.
Egy brit kutatás olyan fiatal felnőtteket vizsgált, akik első éveiket romániai árvaházakban töltötték a kilencvenes évek elején. A Ceaușescu-korszak irányelvei tiltották az abortuszt és a fogamzásgátló tabletták használatát, míg a gyermek nélküli párokat különadóval sújtották. A kormány intézkedései miatt rengeteg gyerek került a gyakran szörnyű körülmények között működő árvaházakba.
A vizsgált árvákat később brit családok fogadták örökbe. Szakértők szerint az örökbefogadó családok hiába teremtettek később szerető és gondoskodó környezetet az elhagyott gyermekek számára, a kora gyermekkorban elszenvedett hiány maradandó károsodást okozott agyuk szerkezetében. Az ingerszegény környezetben, szeretet és törődés nélkül felnövő gyerekek később tanulási nehézségekkel, figyelemhiányos hiperaktivitási-zavarral (ADHD), szorongással és depresszióval küzdöttek.
A vizsgálatban 67 olyan 23-28 év közötti alany agyát vizsgálták, akik gyerekként 3-41 hónapon keresztül román árvaházakban nevelkedtek. A gyermekkori traumán átesettek agyszerkezetét 21 hasonló korú brit felnőttével vetették össze, akik Angliában születtek, és 6 hónapos koruk előtt kerültek örökbefogadó családhoz. Az eredmények alapján a Ceaușescu-rezsim árváinak agya átlagosan 8,6 százalékkal kisebb volt angol társaikénál. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy minél hosszabb ideig voltak kitéve gyerekkorukban az árvaházi körülményeknek, annál kisebb volt az agyuk mérete.
Edmund Sounga-Barke pszicháter, a londoni King’s College munkatársa szerint a kísérlet egyik legmegdöbbentőbb felfedezése, hogy a gyermekkorban elszenvedett traumák hatására az agyban bekövetkezett elváltozások maradandóak voltak. A gyerekek hiába kerültek később szerető családokhoz, megfelelő körülmények közé, a kisgyerekkorban megélt negatív tapasztalatokat az agyuk nem tudta felülírni.
A neuroplaszticitás az agynak az a képessége, hogy a traumák által elszenvedett sérülésekre adaptív módon reagál, és újrastrukturálja magát. Ez azt jelenti, hogy bizonyos sérült részek funkcióit átvehetik más agyterületek, és az agy így alkalmazkodik a változó környezeti feltételekhez. A neuroplaszticitás kialakulásában döntő szerepet játszanak a kora gyermekkorban átélt ingerek és környezeti hatások. Az árvaház ingerszegény környezete miatt ezekben a gyerekekben nem alakultak ki a megfelelő agyi áramkörök, és úgy tűnik, ez a folyamat nem pótolható a későbbiekben.
