Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása számos pozitív hatással bír mind a munkáltatók, mind a cégek számára.

Sok vállalatnál tartanak a megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásától a Prohuman HR-szolgáltató cég tapasztalatai szerint. Közleményükben azt írják, a munkáltatók gyakran azért tanácstalanok, mert nem tudják, milyen munkakörökben vagy milyen módon tudnák őket beilleszteni a szervezetbe. Ugyanakkor számos olyan terület létezik, ahol a megváltozott munkaképességűek bevonása enyhíthetne a munkaerőhiányon. Az állam által is támogatott foglalkoztatási megoldás emellett hatékonyabbá teheti a csapatmunkát, növelheti a dolgozók társadalmi érzékenységét, és jó hatással van a vállalati kultúrára.

Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása számos pozitív társadalmi hatással bír. A munkavállalás a legtöbb esetben a megváltozott munkaképességű emberek életminőségére kedvezően hat, nemcsak az életkörülményei javulnak, hanem az önértékelésük, az egészségi állapotuk és – azzal, hogy befogadó közegbe kerülnek – szociális életük is.

Bartis István, a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Viapan Dolog­idő Kft. helyettes kirendeltség vezetője elmondta, céljuk, hogy megtalálják Tolna megyében azokat a cégeket, amelyekbe hosszútávon be tudják illeszteni a megváltozott munkaképességű embereket. Hozzátette, hogy ez hosszabb folyamatot jelent, először egy műszakban, négy órás munkaidőben valósulhatna meg a foglalkoztatás, majd fokozatosan haladva hat, nyolc órára, és akár több műszakra is nőhetne. Azt hangsúlyozta, hogy a rehabilitált emberek foglalkoztatásánál fontos figyelembe venni a képességeiket, hogy ne kerüljenek olyan munkakörbe, amiben kényelmetlenül érzik magukat. Lényeges, hogy kezdettől fogva megtalálják a helyüket. Ennek elősegítése érdekében érzékenyítő foglalkozásokat szerveznek cégeknél, illetve szaktanácsadó tart előadást a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának előnyeiről és mikéntjéről.

Jó példáról olvashatunk a magyarországi Tolna megyei szervezet képzéseiről.

A Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete számos tanfolyamot szervez, ezzel is elősegítve az érintettek elhelyezkedését. Kovács Lászlóné elnök elmondta, hogy megyénkben 1900 látássérült ember él, közülük 450 munkaképes korú, és több mint kétszázan dolgoznak. Van, aki öt-hat tanfolyamot is elvégzett, így több irányba is el tud indulni a munkaerő-piacon. A közeljövőben egy felnőttoktatási szervezővel közösen készülnek adatvédelmi tisztviselői képzésre.

A korábbi tanfolyamokon pedig többek között frissítő masszőr, gyógymasszőr, szociális segítő szakmát lehetett szerezni, és akik ezeket elvégezték, kórházakban, rehabilitációs intézetekben, fürdőkben tudtak elhelyezkedni. De a látássérültek között van jogász és tanár is – tette hozzá Kovács Lászlóné.

forrás: teol.hu