Színházban szemléletformáló előadáson voltunk!

Vakság – egy előadás, amely nemcsak beszél a látássérülésről, hanem közelebb is hozza azt

Nemrég kolléganőmmel, Krisztával és a lányával ellátogattunk a Magyar Színházba, ahol megnéztük a Laniakea Színház vendégelőadását, a Vakság című szemléletformáló produkciót. Számunkra különösen érdekes volt az előadás, hiszen mindketten látássérültek vagyunk, így nem csupán nézőként, hanem bizonyos értelemben érintettként is ültünk a nézőtéren.

A Vakság rendezője Keresztény Tamás, aki az előadásban zenészként is közreműködik. A két főszereplőt Nagy Petra és Kosznovszky Márton alakítja. A történet két fiatal felnőtt életét mutatja be: egyikük vakon született, míg a másik később veszítette el a látását. Két különböző életút, két eltérő tapasztalat, amelyek végül találkoznak.

Az előadás különlegessége, hogy valós interjúkra és látássérült emberek személyes történeteire épül. Ennek köszönhetően a történetek hitelesek, emberiek és sokszor meglepően ismerősek azok számára is, akik maguk is érintettek. A komoly témák mellett helyet kap a humor is, hiszen a mindennapokban számos olyan helyzet adódik, amely kívülről nézve akár mosolyt is csalhat az ember arcára.

A produkció nem csupán a látás hiányáról szól. Sokkal inkább az emberi kapcsolódásról, az empátiáról, a segítségnyújtásról és az előítéletekről. Olyan kérdéseket vet fel, amelyek mindannyiunk számára ismerősek lehetnek: hogyan segítsünk jól, merünk-e kérdezni, és vajon mennyire látjuk a másik embert a fogyatékosság mögött.

Az 50 perces előadást egy mintegy 40 perces feldolgozó beszélgetés követte, amely során a néző gyerekcsoportok is megoszthatták gondolataikat.

(Mi hátul ültünk és kicsit elgondolkoztatott, hogy a gyerekek akik néha nyitottak, máskor kevésbé itt nem annyira  mertek, vagy akartak bevonódni. Ám azt megtudtuk a színészektől, hogy  ők és mi is tudjuk: ez így van, s ha utólag már beszélgetés, gondolkodás indul meg, az előadás célt ért.)  

 Szó esett többek között arról, mit jelent segítséget adni és elfogadni, hogyan működnek a sztereotípiák a hétköznapokban, illetve mitől lesz valaki más, és mitől vagyunk valójában nagyon is hasonlóak.

Számunkra különösen értékes volt, hogy az előadás előtt egy pár percre és után is  lehetőségünk nyílt beszélgetni az alkotókkal és a színészekkel is. Mivel mi magunk is látássérültek vagyunk, érdekes és tartalmas eszmecsere alakult ki a látássérült emberek mindennapjairól, a közlekedésről, a társadalmi hozzáállásról és arról, hogy mennyire fontos az őszinte kíváncsiság és a nyitott párbeszéd.

A Vakság egyik legerősebb üzenete talán az, hogy a látássérült emberek nem egy külön világban élnek. Ugyanúgy dolgoznak, szeretnek, örülnek, csalódnak és terveznek, mint bárki más. Ahogy az előadásban is elhangzik: „Elsősorban emberek vagyunk, és csak másodsorban bármi mások.”

Aki nyitott egy elgondolkodtató, ugyanakkor emberközeli színházi élményre, annak érdemes figyelemmel kísérnie a Vakság további előadásait.

Számunkra  frenetikus élményt adtak a zenei betétek, illetve a legvégén, az előadás után még az is, hogy  egy kis gyakorlatot tudtam adni a kísérés igazi élményéből az előadóknak…:D

Köszönjük az előadást és a lehetőséget!

Vakság

Rendező: Keresztény Tamás

Szereplők:

• Nagy Petra
• Kosznovszky Márton

Zene:

• Keresztény Tamás

Helyszín:
Magyar Színház, Sinkovits-terem 

További információ:
https://magyarszinhaz.hu/programok/vaksag/

 (Források: Magyar Színház weboldala és Facebook oldala)