A vakvezető sáv – más néven vezetősáv vagy taktilis sáv

Vakvezető sáv

A vezetősáv – más néven vakvezető sáv vagy taktilis (A taktilis szó a latin tactilis kifejezésből származik, amelynek jelentése: tapintható, érintéssel érzékelhető.) sáv olyan közlekedési segítség, amely első látásra talán csak egy mintás vakvezető sáv, kiemelkedő felületnek tűnik a járdán, tereken, valójában azonban hatalmas szerepe van abban, hogy a vak és gyengénlátó emberek önállóan, biztonságosan és kiszámíthatóan közlekedhessenek.

A taktilis elnevezés arra utal, hogy ezek a felületek tapinthatóak: a fehér bot hegyén, illetve akár a talpunk alatt is jól érződik a bordázat, így jelzi, hol van a biztonságos útirány, merre kell haladni, vagy éppen mire kell odafigyelni.

Sokan azt hiszik, hogy a vezetősáv valamilyen új találmány, pedig a világ különböző országaiban már évtizedek óta használják. Magyarországon az akadálymentesítés térnyerésével terjedtek el igazán mára szinte minden (majdnem minden, de még ugye  biztos lenne rá igény) új közterület fejlesztés része.

Vezetősáv kinézete

Nincs azonban egyetlen „szabványos” kinézete (bár  igyekeznek az érdekképviseletek és még az Európai Unió is egységesíteni, ez nem működik még sajnos) : többféle mintázattal, formában, méretben és színben léteznek, attól függően, milyen funkciót töltenek be. Más jelzi az iránymutató, hosszanti bordázatot, és más a figyelmeztető, ún. pontszerű felület, amely például lépcső, peron vagy útkereszteződés előtt hívja fel a figyelmet a változásra. A színek sem véletlenek: sok gyengénlátónak a kontraszt is rendkívül fontos, így a burkolattól eltérő árnyalat biztonságot jelent. 

(A leggyakrabban sárga színű, de van sötétbordó, zöldes, szürke is; a lényeg a környezetétől elütő és a helynek mégis megfelelő  szín és kontraszt.) 

Elsősorban a látássérült emberek használják a vezetősávokat, mégis mindannyiunk felelőssége, hogyan viselkedünk velük kapcsolatban. Egy látónak tudnia kell, hogy a sáv nem dísz, nem burkolati érdekesség, és főleg nem parkolóhely kerékpárnak vagy robogónak, rollernek. Illetve ha lehet, ne használjuk mi magunk sem arra, hogy rajta várakozzunk pályaudvarokon, metróperonokon, ne hagyjuk rajta csomagjainkat. Ha valaki rááll vagy eltorlaszolja, azzal szó szerint elzár egy fontos útvonalat attól, akinek ez az egyetlen kapaszkodó a térben. Ugyanakkor fontos megérteni azt is, hogy nem mindenhová kell vezetősáv: vannak helyek, ahol a természetes környezet – falak, lábazatok, határozott épített vonalak – többet segítenek, mint a mesterséges mintázat. A jó akadálymentesítés nem abban mérhető, hogy minden négyzetméteren ott van-e a bordázat, hanem abban, hogy a közlekedő valóban biztonságosan tájékozódhat.

Kérjük, hogy a vezetősávon NE várakozzon! KÖSZÖNJÜK!

Sokakat megtéveszt az is, amikor egy vezetősáv „csak úgy” véget ér egy fal vagy más fix tereptárgy előtt. Ez nem hiba: a sáv célja, hogy odavezessen ahhoz az elemhez, amely onnantól tovább irányt mutat. A rögzített és könnyen követhető falak, egyenes lábazatok gyakran megbízhatóbb vezetők, mint bármely mesterséges csík, ezért teljesen természetes, hogy ilyen helyeken a sáv átadja a szerepet a környezetnek.

Budaörs akadálymentesítés

Mivel Budaörsön régóta én foglalkozom az egyesület oldaláról az akadálymentesítéssel (legalábbis én igyekszem közvetíteni az igénylők , a kivitelezők és a befektetők közt, ha módom van rá) , különösen a vezetősávok hálózatával, személyesen is fontosnak tartom, hogy ezek rendben legyenek. Az Önkormányzattal együttműködve már több mint egy kilométernyi taktilis útvonal készült el, amelyek minden fontos csomópontot és közintézményt összekapcsolnak a város közlekedési rendszerével, így mindenki elérhető, megközelíthető, biztonságban van. Több vezetősáv az én kezdeményezésemre- a másik fele pedig az Önkormányzat megkeresése után készült el: volt, ahol új építésnél terveztettük be, volt, ahol utólag kellett pótolni, hogy valódi segítség legyen.

Probléma vezetősávval

Ha valaki problémát tapasztal egy vezetősávval – megsérült, hiányzik, rossz helyre került, vagy egyszerűen csak bizonytalan abban, jól működik-e, a szervezetünknél engem vagy a rehabilitációs  központunknál levő szakembereket is bátran megkereshet. Kivizsgálom az igényt, utánajárok a jelzésnek, és ha szükséges, intézkedem a javítás vagy módosítás érdekében. Ugyanígy, ha valahová új vezetősáv lenne hasznos például egy forgalmas csomópont, intézmény vagy megálló környékére, abban is szívesen segítek. A cél mindig az, hogy a vezetősáv valóban azt a szerepet töltse be, amiért létrejött: biztonságot, kapaszkodót, egy biztos irányt adjon azoknak, akiknek a világ alapvetően kevésbé olvasható.

A vezetősáv nem csupán néhány borda a járdán – egyfajta csendes útitárs, amely megmutatja, merre lehet továbbmenni. És amíg mi figyelünk rá, ő is figyel ránk.